|












-
Társlapok
-
Fertő-tó.lap.hu
-
Sopron.lap.hu
-
Fertőhanság
-
Na-tura.hu
-
Soproniak.Hu
-
sopron.lapja.hu
-
Sopron
-
honlapja
-
Győr-Moson-Sopron.lap.hu
| |

|
 |
|
Időjárás
előrejelző
Várostérkép
orvosi
rendelők |
|
Balf -
Wolfs |
|
Az
ország legnyugatibb csücskében található, ahol a szubalpin klíma és a
Balfi klíma találkozik a Fertő tó nádas, mocsaras, védett élővilágával.
Soprontól délkeletre, 8 km távolságra fekvő település. Az ország egyik
legrégebbi szőlőtermő vidéke. Az Alpok lábánál, a Fertő tavat szegélyező
alacsony hegyoldalakon és lankákon terül el. Sopron városa mellett a
borvidékhez tartozik: Sopron – Balf, borvidék területe 1300 hektár.
A borvidék eredete a keltákig vezethető vissza, a virágzóközépkor idején
már az ország egyik legjelentősebb bortermelő vidéke volt. Napjaiban az ős
honos lakosok akik megörökölték ezeket a földterületet, folytatják mind
azok hagyományok, munkák fárasztó műveleteit mind ahogy azt Őseiről rájuk
maradtak. Apák, Nagyapák, Fiak, küzdenek a minden napokért, a megélhetésért.
A tudást, kitartást, a tél hidege, a nyár melege, egyaránt. |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
Világörökség
része |
|
A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti
értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa
nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű
tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A
Világörökség Bizottság mindazonáltal - Magyarország és Ausztria
példamutató együttműködésben és közös irányelvek szerinti előterjesztése
alapján - a Fertő-tavat / Neusiedlerseet az azt övező településekkel
együtt 2001-ben mint kultúrtájat vette fel a Világörökségi Listára.
Vitathatatlan: a tó környéke 8000 év óta különböző kultúrák
találkozópontja, melyen az emberi tevékenység és a földrajzi környezet
evolúciós szimbiózisának eredményeként egy egyedi kulturális tájegység
alakult ki. A vidéknek a természeti értékek mellett figyelemre méltó a
népi építészete, több jelentős 18-19. századi kastélya pedig jelentős
kulturális látnivalót jelent. A tó háromnegyede Ausztriában fekszik, a
régiót azonban mégis olyan természeti egységnek tekinthetjük, amelyre
nincs nagy hatással a földrajzi megosztottság. |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Állami
Szanatórium Balf |
| A
2004 januárjában átadott komplexumban a betegek rendelkezésre áll egy
komplett Kneipp-félvízgyógyászat a Taposómedencében térdig érő hideg
víz van, az alja kavicsággyal bélelt. Ebben kakasjárással kell körbejárni
2-3 percig, majd a lábat pihentetni, felmelegíteni, és a medencébe
kétszer-háromszor vissza lehet menni. A wellness-részben találunk egy
kisebb méretű, 6 személyes jacuzzi vagy whirlepool medencét. Itt van a
pezsgőfürdő is, ami egyszemélyes kádfürdő, benne a jaccuzzihoz hasonlóan
levegőbuborékok és nagyszámú irányított vízsugár teszik teljessé a
relaxációt. A szénsavas-kénes kádfürdőt kellemes, közepes hőmérsékletű
vízzel alkalmazzuk. Ez a fürdő tágítja a bőr hajszálereit, csökkenti a
vérnyomást, jó hatású szívbetegségek utókezelésében is. Az aroma kádfürdő
különleges illóolajok hozzáadásával készül. Hatféle adalékot használunk,
vannak közöttük élénkítő, kondicionáló és nyugtató, lazító olajak is.
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
Balfi
Savanyúvíz története |
|
 |
 |
A palackozó üzem utóbbi 25 évének
története, a lassú de folyamatos fejlődés története.1978 előtt
még nagyátmérőjű ásott kutak szolgáltatják a talajvizet az ásványi
palackozáshoz. A körültekintő kutatás azonban, felhívta a figyelmet a
sérülékeny vízminőségre, így az akkori tulajdonos, a Győr - Sopron
megyei Szikvíz-, Üdítőgyártó és Szeszfőzde Vállalat két, 30 méternél
is mélyebb kutat furat a biztonságos vízbeszerzés érdekében, az ásott
kutakat felszámolja. A vízjogi üzemeltetési engedély már a két
mélyforrású kút vízének palackozására szól.
BALFI
ásványvíz és palackozó honlapja |
|
 |
 |
|
|
|
|
A 90-es évek
első felében gazdát cserél az üzem, s a Kékkúti Ásványvíz Kft.
folytatja tovább a balfi víz palackozását. 1998-ban 5 pontos
kutatást hajt végre a területen, s az egyik kutató fúrást termelőkúttá
alakítja ki. Ekkor még nem volt szó a termelés volumenének
növeléséről, csak mennyiségi biztonságot kívánt a tulajdonos
létrehozni.
Az újabb tulajdonos váltást, már fejlesztések sorozata követi. A
PET-PACK Kft. 1999-ben, először környezeti hatásvizsgálatot
készíttet a tervezet víztermelés hatásának prognosztizálására, majd
újabb tartalék kutak kiképzése mellett dönt. 2002. szeptember -
októberben a gyengén működő, homokolló kútjai helyett, lefúratja
az új kutakat, s azok próbaüzemével végrehajtja a szanatóriumi-, és a
palackozó kutak egymásra-hatás vizsgálatát. Közben elvégzi az üzem
rekonstrukcióját is. |
|


| |

|