Balf történelme


Állami Szanatórium Balfi Honlapja
Talán kezdhetném ami idő sorrendben távolabb nyúlik vissza , vegyük alapul a Romai- kort, ez talán lehetne a kiinduló pontunk. Bár ebből az időből nem írásos dokumetáciok léteznek amik utalásokat tesznek az eseményekre. "Római korig vissza,, Balf helyén álló ókori telepnek már bizonyosan virágzó bor- és fürdőkultúrája volt. A Höller-erdő közelében fakadó gyógyvíz jótékonyan hat a mozgásszervi betegségekre. Birtokolták Törökök,- akiktől különböző, cserép edények tárgyak különböző leletek maradtak vissza. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, majd 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett torzítással a ma is használatos elnevezés.
		I.sz. 180-ból származó emlékek bizonyítják, hogy a balfi gyógyvizet már a rómaiak is használták. A 2004 januárjában átadott komplexumban a betegek rendelkezésre áll egy komplett Kneipp-féle vízgyógyászati részleg.
1342-ben a falut meg is vásárolta a város. 1560-tól új fürdőépületeket emeltettek és számos nemesi és főnemesi család is felkereste a fürdőt. Egy 1631-ból származó kézirat szélesebb körben is népszerűsíti a gyógyhelyet, és mind a fürdésre, mind az ivókúrára alkalmas vizét. A fürdőhely 1876-ban, a vasút megépülésével indult igazából fejlődésnek. A Trianoni békeszerződést követően, más hazai üdülőhelyekhez hasonlóan a balfi is virágzásnak indult. A II. világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész. A fürdő az 1960-as években kezdett újjáéledni. A település 1985-ben került Sopronhoz, és közigazgatásilag ma is a városhoz tartozik.
A következő ami fontos számomra a Szerb Antal (1901 - 1945 )emlékmű: Ha nem lett volna kitűnő regényíró, novellista, műfordító, nevének helye akkor is múlhatatlansága biztosítva lenne irodalomtörténészeink, irodalomtudósaink lLegkiválóbbjainak névsorában. Születet : (Bp., 1901. máj. 1. - Balf, 1945. jan. 27.)1922-1925: Iparművészeti Iskola; 1925-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola,
Munkáságából sokat fel lehetne sorolni, de csak példákat emelek ki A rózsakeresztesek: A természettudományok őse a varázslás. Az emberek először hatni akartak a természetre... Az „Utas és holdvilág” szokatlanul nagy volt az érdeklődés kinyomtatott könyvbemutató iránt.... Szerelem a palackban :Lancelot, a lovag, akit nem érhet semmiféle gáncs, Chatelmerveilnek, Klingsor..... Szellemtörténet: ,,Az eszme- és stílustörténetet és azt az előkészítést a megértő intuícióra, amelyet az eszmék. A Pendragon legenda: A pendragon legenda különös alkotás, nem igazán illik az életműbe. A tanító.......

Ezt az embert akit csak leírásokon , hallomásokon keresztül ismertem meg nem tudom feledni. Igaz ,hogy köztem és közte - halála és születésem között minimum húsz év van, de beírta a halhatatlanok neve közé magát. Hisz mind azt amit maga után hagyott csak csodálni lehet. Számomra fordítva kezdődött minden. Én először a haláláról értesültem és utána a születéséről. Persze ez egy kicsit furcsa ha így belegondolok, de mégse annyira. Az 1970-80-as években Kisztag majd titkár lettem, sokszor mentünk ennek az emlékműnek a takarítására gyomtalanítására. Emlékszem, hogy még a vízvezeték feljuttatása is a mi dolgunk volt. De akkor nem számított semmi, mentük társadalmi munkára fáradhatatlanul hisz kettős cél lebeget előttünk. Én személy szerint ezek a kitűzött célok elérése közben ismertem meg, hogy kiről - kikről is van szó ! Hallottam az idősek elbeszélése alapján történetük a meghurcoltatásuk embertelen körülményeiről. Élménnyé vált bennem és bennünk, bár a hátunk borzongott tőle. Láttuk az árkot ahol sortűz végzet az emberek életével és közös sírnak nem nevezhető földbe ásott árkok lettek utolsó nyughelyük. Szörnyű!! Most még így vissza gondolni is nagyon rossz, nem át élni, amikor az ember azzal a tudattal ássa maga alatt az árkot, hogy lassan jön egy sortűz és itt fogok meghalni. Fellehet fogni ezt ép ésszel ? mert szerintem nem. Mi akik kimaradtunk a második világháborúból a pusztulásból borzadalmakból, nem tudjuk mi az és mit is kellet átélni az emberiségnek. Nem tudhatjuk mit hoz a holnapunk, de remélem ezeket nem.