Környezetem

Környezetemhez kapcsolható mind azt amit meg találhatok benne, bár semmi sem vonatkozható el egymástól, mert minden valamiből kiindítható. Így csak egy külön álló dologról nem beszélhetek és nem is foglalkozhatok vele úgy mint ha teljesen másról beszélnék. Pedig néha jó lenne, ha néha ellehetne őket választani egymástól. Ilyen például az én környezetem. Sokfélesége, több arculata és teljesen más felépítése. Még akkor is ha mindvégig csoportokban mindig ugyan arról is beszélünk. Amit viszont feldarabolunk, azt is jól megkel értenünk.

Caberne savignon

Közép-európai vörösborfajta - az egyik legelterjedtebb sötét szőlőfajta, a kékfrankos. Leginkább Soproni, valamint a Sopron - Balfi borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható. Fürtje középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött. Magas szőlőcukor tartalom jellemzi. A másik szőlő fajtánk a Caberne sauvignon. Francia eredetű világfajta, a vörösborok királya Érési ideje szeptember vége. Fürtje kicsi, vállas, közepesen laza. Bogyója kicsi, vastag héjú, melyben nagy mennyiségű színező - és cserzőanyag található.
Kiválóan alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre.

Kékfrankos

Ezeknek a szőlők termései adják a jó borokat, főleg ha a gazda becsületesen gondozta egész éven át. Hogy milyen vörösbort tálalunk az függ az alkoholtól, a környezettõl, sõt az évszaktól, és bizonyos fokig a házigazda és vendégei tapasztalataitól és persze a Vörös bor szerelmesei már nagyobb érdeklődésétől. Ha bele gondolok vannak emberek akik csak beszélnek róla, de igazából a mondani valójukból nagyon is kiderül az hogy a bort csak inni szeretik. Igen vagyunk így egypáran.........

Soproni bor. lap Amiből bővebb felvigositást nyerhetnek !!!

A borok gyógyhatású alkotórészeirõl világszerte széleskörû kutatási eredmények tanúskodnak.
Az egészség témaköre a borral évezredek óta szoros kapcsolatban áll, többek között a Talmudban, melyet i.e. 500-ban zártak le, és amelyben a bort az emberiség legrégebbi gyógyszerének nevezik. A perzsák, sumérok orvosságként alkalmazták, az egyiptomiak pedig papiruszokon rögzítették számos emberi nyavalya gyógyítása során szerzett ismereteiket. Hippokrates és orvosi iskolája is tanulmányozta a bor hatását a beteg szervezetre.
"A bor az embernek teremtett csodálatos adomány; feltéve, hogy egészségben, vagy betegségben, ésszel és mértékkel, jellemhez szabva fogyasztják." - Hippokrates Valamennyi nép számára a bor szent italnak számított. A bibliában a bor és a szõlõ 450-szer szerepel. Az ótestamentumban a bor mindenkor a gyógykezelés eszköze. A kereszténység a bort, mint gyógyszert kezdetben nehezen fogadta el. Az évszázadok során azonban a misebor mindenütt a szõlõtermesztést segítette. A kolostorok saját fogyasztásra és a vendégeik számára termeltek szõlõt, így tették a középkori Európában a bort a nép italává. St. Ágoston így írt errõl: "A bor az embert sokszor segíti. Erõsíti a gyenge gyomrot, felfrissíti a lankadó erõt, gyógyítja a test és a lélek sebeit, elûz bánatot és szomorúságot, örömöt okoz, és barátok között kedvet éleszt a beszélgetésre."

Környezetem Második nagy fejezete: az Fertő-tó és annak környezete.

Felejthetetlen élménnyel gazdagodunk, ha felkeressük a Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként óvott Fertő-tájat, valamint az itt található Fertő-tavat, Európa legnagyobb sós vizű tavát. A Fertő-vidék nem téveszthető össze egy hazai tájegységgel sem: sűrű nádasok, mocsarak, 200 km hosszú csatornahálózat, számos belső tó és tisztás tartozik a területhez. A Fertő-tó Magyarország és Ausztria területén, Soprontól körülbelül 10 kilométerre található. A sekély vizű szikes tavat Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként jegyzik világszerte. Igaz, a tó területének több mint háromnegyede Ausztriában helyezkedik el, magyarországi része is gazdag természeti látnivalókat ígér. A tó hazai szakasza átlagosan 60-70 cm vízmélységű, ezért elsősorban kenus- és evezőtúrákra alkalmas.

Virágkáka Kései szegfű Vízitök ciklámen Gyapjúsás Hagymaburok

A Soproni Tájvédelmi Körzet mégsem csak sajátos, csak az Alpokaljára jellemző tájképi értékeiért, hanem különleges flórája és faunája miatt érdemel védelmet, hiszen 67 védett és fokozottan védett növényfajnak és több száz védett állatfajnak szolgál otthonul. Közülük is kiemelkednek a Keleti-Alpokból hozzánk leereszkedő montán és szubalpin elemek, amelyek miatt az egész tájat a kelet-alpesi flóra- és faunabirodalomhoz (Noricum) soroljuk. Ilyenek a fásszárú növényfajok közül az itt-ott feltünedező molyhos nyír (Belula pubescens) és a lappangó havasi vagy zöld éger (Alnus viridis), a bükkösökben lombfakadás előtt nyíló, illatos farkasboroszlán (Daphne mezereum) és a vörös vagy fürtös bodza (Sambucus racemosa). Az erdőből kilépve a Rák-patak és a Hidegvízvölgy rétjein hatalmas leveleikkel kísérik a vizeket a fehér acsalapu (Petasites albus) és a fehér zászpa (Veratrum album), a finom csipkékkel vetekedő levelű erdei zsurló (Equisetum sylvaticum) és a hatalmas struccharaszt (Matteuccia struthiopteris). Az országban csak itt él a havasi palástfű (Alchemilla glabra ssp. alpestris) és a Hidegvíz-völgynek ritkuló dísze az alpin-kárpáti elterjedésű enyves aszat (Cirsium erisithales). Évekkel ezelőtt még vele együtt élt az azóta sajnálatos módon kipusztult árnika (Arnica montana), a narancsvörös aggófű (Senecio aurantiacus), a sziklai aggófű (Senecio rupester) és az osztrák borzamag (Pleurospermum austriacurn) is.


Hatyu Fácán Vérfű boglárka Rétisas Rákosi vipera Sárjáró
A montán-szubalpin hatást az állatvilág is tükrözi. A madarak közül fészkel a fekete gólya (Ciconia nigra), az uhu (Bubo bubo), a fekete harkály (Dryocopus martius), a búbos-, a fenyves- és a kormosfejű cinege (Parus cristatus, P. ater, P. montanus), a hegyi billegető (Motacilla cinerea), a süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) és a keresztcsőrű (Loxia curvirostra), de előfordul a szirti sas (Aquila chrysaëtos), a siketfajd (Tetrao urogallus), a császármadár (Tetrastes bonasia), a törpekuvik (Glaucidium passerium), a holló (Corvus corax), a havasi szajkó (Nucifraga caryocatactes), a hajnalmadár (Tichodroma muraria) és a vízirigó (Cinclus cinclus) is. A kétéltűek közül említést érdemel a szalamandra (Salamandra salamandra) és a gyepi béka (Rana temporaria) előfordulása. A Rák-patakban és mellékágaiban sebes pisztráng (Salmo trutta fario) és kövi csík (Noemacheilus barbatulus) él. A rovarvilág jellegzetes képviselői az alhavasi lepkefajok (Anaplectoides prasina, Apetele aethiops, Gnophos dilucidaria), montán-alpesi az Odezia atrata nevű araszoló, a Tacsi-árokban az alhavasi futrinka (Carabus irregularis) és a színpompás havasi cincér (Rosalia alpina). Különösen gazdag a tájvédelmi körzet patakjainak szitakötő faunája, amelyből kiemelkedő természetvédelmi érték a hegyi szitakötő és a kétcsíkos szitakötő (Cordulegaster bidentatus és C. heros) előfordulása. A területen élő 68 csigafaj közül említést érdemel a pagodacsiga (Pegodulina pagodula), de még a giliszták (Dendrobaene ganglbaueri), a százlábúak (Lithobius nigrifrons) és az ugróvillások (Deotonora benzi) között is találunk nevezetes, fontos védett fajokat. Napjainkban kiterjedt szú-károk, a tölgyfavész, a szelídgesztenyét tönkretevő parazita gomba (Endothia parasitica) tizedelik a soproni erdőket. Ezért a szokottnál is hangsúlyosabban kell óvni, védeni és kezelni a Soproni Tájvédelmi Körzet valamennyi élőhelyét, fenntartani biológiai sokféleségét.