|












-
Társlapok
-
Fertő-tó.lap.hu
-
Sopron.lap.hu
-
Fertőhanság
-
Na-tura.hu
-
Soproniak.Hu
-
sopron.lapja.hu
-
Sopron
-
honlapja
-
Győr-Moson-Sopron.lap.hu
| |

|
Fertőrákos
Évtizedeken keresztül feledésre ítélték Fertőrákost, ahogy majdnem feledésbe
merült eme kézirat is. Az elmúlt 10 év azonban újra elindította a fejlődést,
megteremtve annak lehetőségét, hogy a község lassacskán ismét
visszaszerezhesse régi hangját.
Bán János kanonok úr hiánypótló munkájának kiadását, hol politikai, hol
pedig anyagi gondok akadályozták. Írói vénáját megjelent írásaiból
ismerhetjük, többek közt neki köszönhető a soproni katolikus egyház
történetének feldolgozása.
Bővebb leírás a honlapról. A fertő-tó
fertőrákosi
ember nagyon összenőtt a Fertővel. Eredményesebb, zavartalanabb pihegést
elképzelni is lehetetlen annál, amit a tó csöndes nádasa a ritka
élővilágával védett természeti értékeivel kínálni tud. |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
Fertöboz 284
lakosú község Soprontól 12 km-re a Fertő partján. A község déli oldalán, a
dombtetőn emelkedik a Gloriette, kör alakú, kora klasszicista stílusú
kilátócsarnok, ahonnan remek látvány nyílik a tóra. Az épületet Széchényi
Ferenc emeltette József nádor 1801. évi látogatása alkalmából. Soprontól
néhány kilométerre a balfi fürdő szoszédságában a Fertő tavi Nemzeti Park
területén található. A Fertő-tó partján, Fertőbozon, csendes nyugodt,
családias környezetben szeretettel várjuk a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó
vendégeinket !
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Az egész Fertő-tavat körülölelő kerékpárút a falun
keresztül halad, ezért nyáron élénk a biciklis turizmus a településen. A
közelben található a Fertő-Hanság Nemzeti Park, amely a világörökség része,
szintén számos turistát, iskolás csoportot vonz a térségbe. |
| |
|
 |
 |
 |
 |
 |
|

Kópháza
területére a XIV. szd. elején érkeztek horvátok,
akiket szorgos földmunkásoknak és bátor kardforgatóknak tartottak. 1741-ben
Kópházának már saját pecsétje volt. Ebben a
régióban az iskolák jelentős részében a német vagy a horvát volt a tannyelv.
Az 1879.évi XVIII. trv. előírta, hogy a
nemzetiségi iskolákban mint tantárgyat tanítani
kell a magyar nyelvtant. Azonban a XIX szd.
végéig ez nem magyarosította el a lakosságot. Igazán a XX.
szd közepétől lesz jelentősebb a magyar lakosság
számaránya, és lesz kétnyelvű, magyar-horvát a falu.
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
| |

| |

|